Kiberbiztonság cégeknek: érthetően, sorrendben.
A kiberbiztonság nem eszközvásárlás, hanem döntések sorozata: mit védesz, mitől, és mit vár el tőled a törvény. Ez az oldal egy magyar kkv szemével rendezi össze a kockázatokat, a jogszabályokat és a következő lépéseket – és innen jutsz el a részletes útmutatókhoz.
Mit jelent a kiberbiztonság
egy magyar kkv-nak 2026-ban?
A kkv kiberbiztonság ugyanazokra az alapokra épül, mint a nagyvállalati. A támadók ráadásul pont a kisebb cégeket választják: kevesebb a védelem, de az adat ugyanolyan értékes.
Adathalászat és fiókátvétel
Egy hihető e-mail, egy hamis belépőoldal, és a támadó már a te nevedben levelez. Többlépcsős azonosítás (MFA) nélkül egyetlen elárult jelszó elég.
Zsarolóvírus
A titkosított fájlokért váltságdíjat kérnek. Ha nincs elkülönített, tesztelt mentésed, napokra leáll a cég.
Beszállítói támadás
A támadó nem téged, hanem a szállítódat töri fel, és onnan jut be hozzád. Az ellátási lánc biztonsága ma már jogszabályi kérdés is.
Elavult, foltozatlan rendszerek
A régi szerver, a frissítetlen böngészőbővítmény, a gyári jelszavas router nyitott ajtó. A legtöbb támadás ismert, javított hibát használ.
Belső hiba és jogosultságkáosz
Aki már nem dolgozik nálad, de még be tud lépni; aki mindent lát, pedig nem kellene. A legtöbb adatvesztés nem rosszindulatból, hanem figyelmetlenségből születik.
Jogszabályi térkép:
melyik mit kér tőled?
A kiberbiztonsági törvény csak az egyik elem. Az alábbi öt szabályozás fedi le a legtöbb magyar céget.
| Jogszabály | Kire vonatkozik? | Mit vár el? | Hol segítünk? |
|---|---|---|---|
| NIS2 / kiberbiztonsági törvény (2024. évi LXIX. törvény, 2025. január 1-jétől) | A meghatározott ágazatokban működő, jellemzően közepes és nagy szervezetek; szállítóként közvetve a kisebbek is. | Kockázatkezelés, biztonsági intézkedések, incidensbejelentés, regisztráció az SZTFH-nál és rendszeres hatósági audit. | Gap-elemzés, szabályzatok, auditra felkészítés. NIS2-megfelelés |
| GDPR (2016/679 rendelet) | Minden szervezet, amely személyes adatot kezel. | Jogalap, adatkezelési nyilvántartás, megfelelő biztonsági intézkedések, incidensbejelentés a NAIH-nak. | Adatvédelmi felmérés és dokumentáció. GDPR-tanácsadás |
| AI Act (2024/1689 rendelet) | Az MI-rendszert fejlesztő vagy üzemeltető szervezetek. | Kockázati besorolás, tiltott gyakorlatok kerülése, MI-jártasság, magas kockázatú rendszereknél dokumentáció és emberi felügyelet. A határidők módosultak; a hatályos időpontot a hivatalos forrásban érdemes ellenőrizni. | Besorolás és MI-irányítás. AI Act-megfelelés |
| Cyber Resilience Act (2024/2847 rendelet) | Digitális elemeket tartalmazó termékek gyártói, importőrei és forgalmazói. | Biztonság a tervezéstől, sérülékenységkezelés, bejelentés (2026. szeptember 11-től), teljes körű alkalmazás 2027. december 11-től. | Biztonságos fejlesztés, SBOM, tesztelés. Biztonságos fejlesztés |
| DORA (2022/2554 rendelet, 2025. január 17-től) | A pénzügyi szektor szereplői és kritikus IKT-szolgáltatóik. | IKT-kockázatkezelés, incidensbejelentés, rendszeres tesztelés, harmadik felek kezelése. | Sérülékenységvizsgálat és penetrációs teszt. Pentest |
Az információbiztonság közös nevezője mindegyikben ugyanaz: tudd, mid van, kockázatok szerint védd, és bizonyítani tudd, hogy védted. Ezt adja az ISO 27001 szabvány is, amelyre a legtöbb előírás ráépíthető.
Kiberbiztonsági tanácsadás
a gyakorlatban.
Nem általános, hanem a cégedre szabott kiberbiztonsági tanácsadás: előbb felmérünk, aztán sorrendet adunk.
Útmutatók, amelyekkel
tovább léphetsz.
Egy-egy kérdés, részletesen kifejtve – a jogszabálytól a szoftverig.
Kiberbiztonsági audit
vagy felkészítés?
A két fogalmat gyakran összekeverik. A kiberbiztonsági audit független ellenőrzés: egy külső fél megállapítja, megfelel-e a szervezet a követelményeknek. A felkészítés ennek az előszobája: kiderítjük, mi hiányzik, és pótoljuk, mielőtt az auditor megérkezik.
A kiberbiztonsági törvény szerinti hatósági auditot csak az SZTFH nyilvántartásában szereplő auditor végezheti. Az ABSEC nem nyilvántartott auditor, ezért hatósági auditot nem végez. Az auditort te választod a hatóság nyilvántartásából.
Amit mi adunk: gap-elemzést, felkészítést, szabályzatokat, sérülékenységvizsgálatot és penetrációs tesztet. A kettő nem ugyanaz: az audit a működést, a sérülékenységvizsgálat a technikai állapotot nézi – az auditor is örül, ha utóbbi eredménye már a kezében van.
Hogyan kezdj hozzá
a kiberbiztonsághoz?
Ingyenes gyorsteszt
Futtasd le a weboldal-gyorsteszttel a külső képet. Percek alatt látod a legszembetűnőbb hibákat. Gyorsteszt indítása
Gap-elemzés
Szakértőnk összeveti a jelenlegi állapotot a rád vonatkozó követelményekkel, és megmutatja a hiányokat.
Ütemterv és bevezetés
A hiányokból kockázat szerinti sorrend lesz, a sorrendből határidős terv. Ezt vezetjük végig veled.
Tíz dolog, amit most, ingyen megtehetsz
- Kapcsold be az MFA-t – legalább az e-mailben, a felhőben és az adminfiókokon.
- Készíts mentést – elkülönítve, és próbáld ki a visszaállítást is.
- Frissíts – az operációs rendszert, a böngészőt és az eszközök firmware-ét is.
- Használj jelszókezelőt – egyedi, hosszú jelszó minden fiókhoz.
- Vizsgáld felül a jogosultságokat – vedd el, ami már nem kell, és zárd le a távozók fiókját.
- Oktasd a kollégákat – mutass valódi adathalász példákat, évente többször.
- Kapcsold be a naplózást – a belépésekről és a fontos változtatásokról.
- Védd a domaint és az e-mailt – állítsd be az SPF, DKIM és DMARC rekordokat.
- Írj incidenstervet – ki kit hív, és mi az első öt lépés, ha baj van.
- Készíts beszállítói listát – ki fér hozzá az adataidhoz, és mit kérhetsz tőle.
Kinek kell kiberbiztonsági audit?
A kiberbiztonsági törvény (2024. évi LXIX. törvény) hatálya alá tartozó szervezeteknek rendszeres hatósági auditot kell végeztetniük az SZTFH nyilvántartásában szereplő auditorral. Másoknak nem kötelező, de a beszállítói és ügyfélkövetelmények miatt egyre többen kérik. Hogy rád vonatkozik-e, azt a hatóság oldalán és egy gyors gap-elemzéssel érdemes ellenőrizni.
Mi a különbség a kiberbiztonsági audit és a sérülékenységvizsgálat között?
Az audit azt méri, hogy a szervezet szabályai, folyamatai és intézkedései megfelelnek-e egy követelményrendszernek. A sérülékenységvizsgálat és a penetrációs teszt azt nézi, hogy a rendszereken van-e tényleges, kihasználható hiba. Az előbbi a működésről, az utóbbi a technikáról ad képet – a kettő kiegészíti egymást.
Mit csinál egy kiberbiztonsági szakértő?
Felméri a kockázatokat, segít kiválasztani és bevezetni az intézkedéseket, szabályzatokat és incidenskezelési rendet készít, technikai teszteket végez, és felkészít az auditra. Jó szakértő nem eszközt árul, hanem sorrendet ad: mit érdemes először megoldani.
Mennyit kell költeni kiberbiztonságra?
Nincs univerzális összeg. A költséget a kockázat szabja meg: mennyi és milyen érzékeny adatot kezelsz, mennyire függ az üzemmenet az informatikától, milyen jogszabály vonatkozik rád. Gyakorlati szabály, hogy az alapok (MFA, mentés, frissítés) olcsók, a drága az, ha egy incidens után kell pótolni őket.
Kötelező-e a kiberbiztonság egy kkv-nak?
Általános kötelezettség nincs, de több jogszabály közvetlenül érinthet: a GDPR minden személyes adatot kezelő cégre vonatkozik, a NIS2-t átültető magyar törvény pedig a meghatározott ágazatokban működő szervezetekre. Beszállítóként közvetve is találkozhatsz a követelményeivel.
Hol kezdje egy cég a kiberbiztonságot?
Három lépésben: ingyenes weboldal-gyorsteszttel nézd meg a külső képet, gap-elemzéssel derítsd ki, hol vannak a hiányok, majd ütemterv szerint vezesd be az intézkedéseket. Közben a tíz ingyenes alapintézkedés – például MFA és mentés – már most sokat javít.
Nem tudod, hol állsz
a kiberbiztonsággal?
Felmérjük, melyik szabályozás érint, és mi a legkisebb lépés, ami már számít. Az első beszélgetés után sorrendet kapsz, nem ijesztgetést.